MENÜ

Előfordulása

Az örvös sándorpapagáj Közép-Afrikában a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő sávban honos, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb részén, keleten Mianmarig. Németországba a Rajna-vidékére, Hollandiába valamintAngliába is betelepítették, itt manapság kisebb populációi élnek a szabad természetben.

Alfajai

Az örvös sándorpapagájnak négy alfaját különbözteti meg a tudomány.

Korábban e faj alfajának vélték a ma már önálló fajként kezelt mauritiusi sándorpapagájt (Psittacula echo) is. A DNS elemző genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a örvös sándorpapagájtól oly elszigetelten élő faj valóban önálló faj, de nagyon közel áll az örvös sándorpapagájhoz.

Megjelenése

Testhossza 38-42 centiméter (25 centiméteres farkával együtt), szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter és testtömege 120-150 gramm. A hímet a fekete torka különbözteti meg a tojótól. Harmadik életévében keskeny rózsaszínű gyűrű képződik a nyaka körül. A tollazata világító zöld; a hosszú, hegyes farok felső része kékeszöld. A lábujjak erősek és hajlottak, hogy a madár meg tudjon kapaszkodni az ágakon. A táplálékot is képes ügyesen megfogni és a csőréhez vinni. A csőr fénylő piros, nagyon erős és görbe.

 
Hím
 
és a tojó

Életmódja

Az örvös sándorpapagáj társas lény. Tápláléka gyümölcsökből, bogyókból és dióból áll.

Szaporodása

Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A költési időszak Afrikában augusztustól novemberig, Indiában decembertőljúniusig tart. A fészekalj 3-4 fehér tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 22-24 napig kotlik. A fiatal papagájok 40-50 nap múlva repülnek ki. Nem mindegyik fióka marad meg.

 

Forrás: wikipedia.hu

 

Szavazás

Mi a véleménye a honlapról?
elmegy
tetszik
nem tetszik
Asztali nézet